A tibeti gyógyító szerek két vezérelv szerint kerülnek megalkotásra – ezek az ‘íz’ és a ‘potencia’. A doktorok, gyógyítók az alapanyagok ízét megvizsgálva, ezek kombinációjából elkészítik a gyógyító szereket – ez ismert úgy, mint ‘íz’ szerinti gyógyító keverék. A material medica minden összetevője természetes potenciával bír, amely az íztől független, és ezt irányul használva áll össze a ‘potencia’ szerinti gyógyító keverék. A tibeti orvosi receptek ősi szövegei e gyógyszerek mindkét típusát leírják és a tibeti doktorok nemzedékei ezen leírások alapján készítették és készítik el napjainkban is. A tibeti gyógyszerekre jellemző, hogy számos összetevőt tartalmaznak – ezért ezek úgy ismertek, mint több-komponensű formulák. Egy egyszerű orvosság tartalmazhat 10 anyagot, amíg egy összetettebb formulában akár 70 összetevő is jelen lehet. A gyógyszerek pirula, por, főzet, koncentrátum, krém vagy kenőcs formájában találhatók meg. Hozzávetőlegesen 500 gyógyhatású formula van jelenleg is mindennapi használatban. Ezek a gyógyító szerek vagy orvosságok funkciójuk szerint helyreállítják a három életnedv egyensúlyát.