Új elméletek szerint a tudatosság a tárgyaknak olyan alapvető tulajdonsága, mint a gravitáció. Ez a fejlemény új fejezetet nyithat az idegtudomány és a buddhizmus együttműködésében.
„A tudat lényege az, – mondja Christof Koch idegtudománnyal foglalkozó tudós – hogy úgy tűnik, mintha valami konkrét dolog lenne. De hogyan tud az anyag, mint az agyam, érezni egyáltalán?”
2013-ban Koch, a világ egyik vezető, tudattal foglalkozó szakértője, elment egy indiai kolostorba, hogy megvitassa a kérdést buddhista szerzetesek egy csoportjával. Ő és a Dalai Láma több napon át tanácskoztak az idegtudományról és a tudatról.
Különböző oldalról közelítették meg a kérdést. Koch a modern tudományos elméleteket ismertette a témában, míg Őszentsége ősi buddhista tanításokkal válaszolt. Ám a megbeszélés végére a két gondolkodó szinte mindenben egyetértett.
„Ami a legjobban megérintett, az Őszentségének a nyugaton pánpszichizmusnak nevezett dologban, azaz abban való hite volt, hogy a tudatosság mindenütt jelen van.” mondja Koch. „És hogy enyhítenünk kell minden tudatossággal rendelkező lény szenvedését.”
A pánpszichizmus, vagyis az egyetemes tudatosság elmélete megtalálható a görög filozófiában, a pogány hitvilágban és a buddhizmusban is, ám egészen mostanáig a modern tudomány nem tudott vele mit kezdeni.
A tudattal kapcsolatos munkája során Koch együttműködik Giulio Tononi kutatóval. Ő a tudatossággal kapcsolatos legnépszerűbb modern elmélet, az úgynevezett Integrált Információ Elmélet (IIT) atyja, amit Koch az egyetlen bíztató alapvető tudatosság-elméletnek tart.
Tononi elmélete szerint a tudatosság azokban a fizikai rendszerekben jelenik meg, melyek számos különböző és egymással kapcsolatban álló információegységeket tartalmaznak. Ebből kiindulva, a tudatosság mérhető lesz, mint elméleti mennyiség, melyet a kutatók phi-nek neveznek.
Tononinak van egy tesztje mely a phi-nek (vagyis a tudatosság mértékének) a mérésére szolgál az emberi agyban. Ez egy csengő megnyomásához hasonlatos; a tudósok mágneses impulzust küldenek az agynak és megfigyelik, ahogyan az impulzus visszaverődik az idegeken keresztül. Minél hosszabb és tisztább a visszaverődés, annál nagyobb a vizsgált alany tudatosságának mértéke. Ezt a módszert használva Koch és Tononi meg tudják mondani, hogy a vizsgált páciens ébren van, alszik, esetleg altatásban van.
Már most sürgető igény van a tudatosság mérésére. Az orvosok és a tudósok képesek lennének megállapítani, hogy a vizsgált, vegetatív állapotban lévő személy már valójában halott-e; hogy mekkora egy demenciával küzdő beteg tudatossága; hogy mikor lesz tudatos a magzat; hogy mit érzékelnek az állatok, vagy hogy érez-e egy számítógép.
„Ez utóbbi nagyon fontos.” – mondja Koch. „A szemünk előtt születik meg a számítógépes intelligencia. Tudatos egy gép? Érzi magát valahogy? Ha igen, az jogokkal jár és minden bizonnyal etikai kötelezettségeink is vannak felé. Nem kapcsolhatom ki csak úgy, vagy törölhetem le a winchesterét.”
Az Integrált Információ Elmélet messzire vezet: hiszen eszerint bármely tárgy, amely a nullánál nagyobb phi-vel rendelkezik, tudatosnak tekinthető. Ez azt jelentené, hogy az állatok, a növények, a sejtek, a baktériumok, sőt még a protonok is tudatos lények lehetnek.
Koch azért látja az IIT-t ígéretesnek, mert segítségével a modern tudomány számára is értelmezhető a pánpszichizmus. Egy tudományos értekezésben Koch és Tononi úgy fogalmaznak, hogy a tudatosság a valóság alapvető tulajdonsága. Olyan dolog, ami csak bizonyos feltételek között válik észevehetővé -ahogy minden tárgynak van tömege, de csak az igazán nagy testeknek van észlelhető gravitációja.
A modern kutatások és a közelmúltban a buddhisták és a tudósok között lezajlott beszélgetések elsősorban az agy megértésére fókuszáltak. De a kutatóknak még sok felfedezni valójuk van a tudat természetét illetően.
A buddhizmus viszont már több ezer éve foglalkozik ezzel a témával. Az elme fogalmát az értelemmel kötik össze. A néhai Traleg Tyabgön rinpocse szerint az elme, ahogy minden más is, üres, de abban különbözik a legtöbb dologtól, hogy fényes.
Fő művében, a Sobogenzo-ban, Dógen, a Szótó zen buddhizmus megalapítója, egészen odáig megy, hogy kijelenti: „Minden dolog érző lény.” A fű, a fák, a föld, a nap, a hold és a csillagok, mind nem egyéb, mint tudat, -írta Dógen.
Koch a főiskolás évei alatt kezdett el érdeklődni a buddhizmus iránt, majd a világszemlélete egyre jobban átfedésbe került a buddhizmus olyan tanításaival, mint az éntelenség, az állandótlanság, az ateizmus és a pánszichizmus. Buddhizmus iránti érdeklődése, mint mondja, nagy változást jelentett római katolikus neveltetéséhez képest. Amikor a tudatot kezdte tanulmányozni – a Nobel-díjas Francis Crickkel együtt – Koch úgy vélte, hogy a tapasztalást csak Istennel lehet magyarázni. De ahelyett, hogy vallási magyarázatot találtak volna, Koch és Crick együtt az idegtudomány fontos kutatási területévé tették a tudatot.
A témát buddhista tanítókkal is megvitatták. A Drepung kolostorban a Dalai Láma elmondta Kochnak, hogy a Buddha szerint a tudatosság, ugyan eltérő mértében, de mindenütt jelen van, és ezért az embereknek együttérzéssel kell fordulniuk minden érző lény felé. Ez volt az a pont, ahol Koch felfogta a súlyát ennek a filozófiának.
“Teljesen átéreztem ennek a gondolatnak a következményeit” –mondja Koch. „Azóta, ha rovarokat látok az otthonomban, nem ölöm meg őket.”
Az IIT elmélet nagyon ígéretes a jövőre nézve. A további kutatások arra irányulnak, hogy tudományosan bebizonyítsák: minden lény érez. Eközben buddhisták szerte a világon azon munkálkodnak, hogy megértsék a tudatot. Traleg rinpocse azt mondta, az analitikus módszerekkel csak egy fokig lehet megérteni az elmét. Ehelyett, mint mondja, a tudatot lenyugtatva és afölött szemlélődve, a meditáló meg tudja érteni a tudat természetét, és annak kapcsolatát a világgal.
Az IIT bírálói azzal érvelnek, hogy az elmélet nem ad magyarázatot arra, hogy honnan is ered a tudat. John Horgan szakíró a következőképpen érvel: „nem írhatjuk le a tudatot úgy, mint ami információból áll, mert az információ csak a tudathoz viszonyítva létezik.”
A tudat forrásának a megértése igen nehéz feladat, de Koch nem tántorít. Azt mondja, a végső célja az univerzum megértése. Vannak, akik azt mondják, hogy ennek a legjobb módja, ha a saját tudatunkba tekintünk. Talán Koch tud valamit.
